Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény ( a továbbiakban: Kbt.) 6. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat közbeszerzési eljárásait az alábbiak szerint szabályozza:

A szabályzat célja, hatálya

1. §

 (1) A szabályzat célja, hogy meghatározza

a) a közbeszerzési eljárás

                        - előkészítésének,

                        - lefolytatásának,

                        - belső ellenőrzésének felelősségi rendjét,

b) a helyi önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét,

c) a közbeszerzési eljárás dokumentálási rendjét.

(2) A szabályzat további célja, hogy az (1) bekezdéshez kapcsolódva meghatározza a közbeszerzési eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, szerveket, illetőleg testületet.

2. §

A szabályzat a helyi önkormányzatra – és az annak nevében eljáró képviselő-testületre –, mint ajánlatkérőre (a továbbiakban ajánlatkérő), vonatkozóan határoz meg szabályokat.

3. §

„(1) E szabályzat előírásait a Kbt.-ben meghatározott, az ajánlatkérő által lefolytatott, legalább nemzeti értékhatárt elérő közbeszerzési eljárások esetén kell alkalmazni.

 (2) Az aktuális közbeszerzési eljárás értékhatárát a Kbt. illetve a mindenkori éves közbeszerzési törvény, valamint jelen szabályzat I. sz. melléklete tartalmazza.”

I. rész

A közbeszerzési eljárás felelősségi rendje

1. A Közbeszerzési eljárás előkészítése

4. §

„(1) Az ajánlatkérőnek gondoskodnia kell – a Kbt-ben meghatározott bontásban  – az adott évre tervezett, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzések ütemtervének – közbeszerzési terv – tárgyév április 15. napjáig történő elkészítéséről.

(2) A közbeszerzési terv tervezetét a polgármester készíti el a Közbeszerzési Bíráló Bizottság (továbbiakban: Közbeszerzési Bizottság) bevonásával.

(3) A polgármester a véleményezési eljárást követően a közbeszerzési terv tervezetét a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A közbeszerzési tervnek és esetleges módosításainak az önkormányzat honlapján történő közzétételéről a polgármester gondoskodik, annak elfogadását követő öt munkanapon belül.”

5. §

„(1) A közbeszerzési eljárás előkészítése során gondoskodni kell az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzéséről, így különösen:

a)      a közbeszerzés becsült értékének felméréséről,

b)      a közbeszerzés szakmai-műszaki feltételeinek, specifikációjának, mennyiségének meghatározásáról,

c)      az eljárást megindító hirdetmény, felhívás és a dokumentáció elkészítéséről

(2)  A közbeszerzési eljárás előkészítése során az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásáról a polgármesternek kell gondoskodnia, amelybe a közbeszerzési tanácsadót és a Közbeszerzési Bizottságot bevonhatja.”

(3) A közbeszerzési eljárás előkészítése során az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feladatok ellátásáról a jegyzőnek kell gondoskodnia, amelybe a közbeszerzési tanácsadót és a Közbeszerzési Bizottságot bevonhatja.

(4) A közbeszerzési eljárás előkészítése során a közbeszerzési eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és dokumentáció előkészítéséért a jegyző és a polgármester tartozik felelősséggel, akik e célból közbeszerzési tanácsadót (szakértőt) vehetnek igénybe. A dokumentációt a Közbeszerzési Bizottság véleményével együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

(5) A jegyzőnek gondoskodnia kell arról, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozásáról a Közbeszerzések Tanácsát  – a Kbt. 18. §-a figyelembevételével – értesítse.

2. A közbeszerzési eljárás lefolytatása

A közbeszerzési eljárások fajtái

6. §

„(1) A közbeszerzési eljárás fajtái a következők:

     1. Nemzeti értékhatárokat elérő egyszerű közbeszerzési eljárás

     2. Közösségi értékhatárokat elérő közbeszerzési eljárások:

            a) nyílt közbeszerzési eljárás,

            b) meghívásos közbeszerzési eljárás,

            c) tárgyalásos közbeszerzési eljárás,

            d) versenypárbeszéd

            e) gyorsított eljárás

f) keretmegállapodásos közbeszerzési eljárás

(2) Adott közbeszerzés esetén a közbeszerzési eljárás fajtájára, valamint lefolytatására a Kbt. előírásai figyelembevételével a Közbeszerzési Bizottság – az adott évi közbeszerzési terv előkészítéséhez kapcsolódva – tesz javaslatot.”

(3) Egyszerű közbeszerzési eljárás esetén is köteles az ajánlatkérő gondoskodni a közbeszerzés alapelveinek biztosításáról, így különösen a valódi verseny és az esélyegyenlőség biztosításáról.

Eljárást megindító hirdetmény, felhívás

7. §

(1) A közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, felhívás végleges szövegét a képviselő-testület hagyja jóvá.

A jóváhagyott szövegnek megfelelő hirdetmény, felhívás közzétételéről – a Kbt. vonatkozó előírásainak betartása mellett – a polgármester, közbeszerzési tanácsadó megbízása esetén a tanácsadó közreműködésével, illetve a polgármester utasítása alapján a jegyző gondoskodik.

(2) Amennyiben a közbeszerzési eljárást a két szakaszból álló eljárás szabályai szerint kell lefolytatni, az eljárás megindítására, a részvételi felhívásra az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat, valamint a Kbt-ben foglalt szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) A Kbt-ben meghatározott esetekben lehetőség van  hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítása és lefolytatására is.

„(4) A közbeszerzési tanácsadó az eljárást megindító hirdetmény jogszerűségét ellenjegyzésével igazolja.” Az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzése nélkül a közbeszerzési eljárás nem indítható meg. Az eljárást megindító hirdetményt nem lehet ellenjegyezni, ha az sérti a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokat.

(5) Az ajánlatkérő az ajánlati, illetőleg ajánlattételi felhívást akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt nyújtott be, vagy fog benyújtani, ez esetben a felhívást közzéteheti, azonban fel kell hívnia az ajánlatevők figyelmét erre a körülményre.”

(6) az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható és az nem ellentétes a gazdasági ésszerűséggel, az ajánlatkérő az ajánlati/ajánlattételi felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben a felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni.

(7) Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlattételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevő(k)től megkövetelheti. Az ajánlati/ajánlattételi felhívásnak a gazdálkodó szervezet alapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárást egyértelműen rögzítenie kell. Ha az ajánlatkérő a szerződés teljesítés érdekében megköveteli gazdálkodó szervezet létrehozását, a dokumentációban köteles megadni a létrehozandó gazdálkodó szervezettel kapcsolatos követelményeket, amelyek kizárólag a jogi formával, az alaptőke minimális – a szerződés értékével arányosan meghatározott – mértékével, a gazdálkodó szervezet tevékenységi körével, valamint tevékenységének ellenőrzésével függhetnek össze.

(8) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattétel nyelvét, azzal, hogy a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell.

(9) Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlatkérő köteles előírni, hogy az ajánlattevő tájékozódjon a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni.

(10) Az ajánlatkérő az ajánlati/ajánlattételi felhívásban köteles hivatkozni a Kbt. 60.§ (1) bekezdésében foglalt kizáró okokra.

(11) A hirdetményeket az ajánlatkérőnek – a Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg az Európai Unió Hivalalos Lapjában történő közzétételt követően – 5 munkanapon belül közzé kell tennie honlapján, közbeszerzési eljárásonként csoportosítva, feltüntetve a Közbeszerzések Tanácsa részére történő feladás napját is. A honlapon közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatot, mint amely az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetőleg a Közbeszerzések Értesítőben megjelent.

(12) Egyszerű (nemzeti) közbeszerzési eljárás esetén az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb a hirdetmény feladásától számított 25 napnál. Ez 5 nappal rövidíthető, ha a dokumentáció rendelkezésre bocsátása és az esetleges  kiegészítő tájékoztatás megadása elektronikus úton (email) történik.

(13) A közbeszerzések során az ajánlatkérőnek törekednie kell a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételére.

(14) Az ajánlatkérő nem kérheti olyan adatok igazolását, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen jogosult.

(15) Az ajánlatkérő formai követelményt csak a ténylegesen szükséges mértékig írhat elő. Az ajánlatban az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.

(16) az ajánlatkérő építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazhat egyszerű (nemzeti) eljárást, ha a beszerzés értéke nem haladja meg a kétszázmillió forintot.”

Dokumentáció elkészítése, rendelkezésre bocsátása

8. §

 (1) Az ajánlatkérő nevében a polgármester, illetve utasítása alapján a jegyző – a közbeszerzési tanácsadó közreműködésével – gondoskodik az ajánlati dokumentáció elkészíttetéséről.

A polgármester, illetve a jegyző az ajánlati dokumentáció elkészítéséhez, valamint a dokumentáció rendelkezésre bocsátásához igénybe veheti a közbeszerzési tanácsadó és Közbeszerzési Bizottság segítségét.

(2) A képviselő-testület – a dokumentáció előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költségeket alapul véve – dönt a dokumentáció ellenértékéről.

(3) Amennyiben a közbeszerzési eljárást a két szakaszból álló eljárás szabályai szerint kell lefolytatni, a részvételi dokumentációra  az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabályokat, valamint a Kbt.-ben foglalt szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

„(4) A dokumentációnak tartalmaznia kell egyebek mellett a szerződéstervezetet, valamint az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét.

(5) Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlatkérő a dokumentációban köteles megadni azon szervezeteknek a nevét és címét, amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó azon kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni.”

Kiegészítő tájékoztatás

9. §

 (1) Ha a közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő további írásbeli, kiegészítő tájékoztatást kér, a tájékoztatás megadásáról a polgármesternek, illetve a polgármester utasítása alapján a jegyzőnek kell gondoskodnia. A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát valamennyi ajánlattevő számára hozzáférhetővé kell tenni, illetőleg meg kell küldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását.

(2) A polgármester, illetve a jegyző a tájékoztatás megadása érdekében igénybe veheti a közbeszerzési tanácsadó, illetve a Közbeszerzési Bizottság közreműködését.

10. §

(1) Ha a közbeszerzési eljárás során a kiegészítő tájékoztatás megadása konzultáció formájában történik, a polgármesternek gondoskodnia kell arról, hogy a konzultációról jegyzőkönyv készüljön.

(2) Az elkészült jegyzőkönyvek érintetteknek való megküldéséért a jegyző tartozik felelősséggel. (A jegyző e tevékenységébe szintén bevonhatja a közbeszerzési tanácsadót, illetve a Közbeszerzési Bizottságot.)

11. §

 (1) Ha adott közbeszerzés vonatkozásában a jogszabályok a 9. – 10. §-okon túli tájékoztatást (pl. különböző leírások ismertetését) írnak elő, akkor e kötelezettség teljesítéséért való felelősség a polgármestert, illetve utasítása alapján a jegyzőt terheli.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése érdekében a közbeszerzési tanácsadó, illetve a Közbeszerzési Bizottság közreműködése igénybe vehető.

(3) Amennyiben a közbeszerzési eljárást a két szakaszból álló eljárás szabályai szerint kell lefolytatni, az eljárás részvételi szakaszában a kiegészítő tájékoztatásra a 9. § - 10. § és a 11. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabályokat, valamint a Kbt.-ben foglalt szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

Bírálati szempontok

12. §

 (1) Az ajánlatok bírálati szempontjai a következők:

a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy

b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.

(2) Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásához az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásonként határozza meg a következőket:

a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló rész-szempontokat,

b) részszempontonkét az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámot (a továbbiakban: súlyszám);

c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos;

                  d) azt a módszert , amellyel megadja a  – c) pont szerinti – ponthatárok közötti pontszámot.

(3) A részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül különösen: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka);

A részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;

(4) A részszempontok során adható pontszámot, valamint a súlyszámokat:

a.) a hirdetmény előkészítésekor a Közbeszerzési Bizottságnak részletes indoklással kell alátámasztania,

b.) a közbeszerzési kiírás meghirdetésekor a hirdetmény szövegébe – a Kbt. vonatkozó előírása alapján – bele kell foglalni.

Ajánlati biztosíték

13. §

 Az ajánlatkérő közbeszerzésenként, – a Kbt. keretein belül – legkésőbb a hirdetmény jóváhagyásakor dönt arról, hogy az eljárásban való részvétel feltételéül meghatározza-e az ajánlati biztosíték adását, illetve ha az ajánlati biztosíték kikötése mellett döntött, akkor az ajánlati biztosíték teljesítését milyen módon kéri.

Kizáró ok

14. §

 (1) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő kizáró okokkal kapcsolatos feladatairól, lehetőségeiről – különös tekintettel a Kbt. 61. § (2) bekezdésére – a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

(2) A kizáró okkal összefüggő feladatokat a képviselő-testület döntésének megfelelően a polgármester, illetve a polgármester utasítása alapján a jegyző látja el. (A feladatok ellátásba a közbeszerzési tanácsadó, illetve a Közbeszerzési Bizottság bevonható.)

„(3) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezetnek az ajánlatban írásban nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a Kbt. 60. § (1) bekezdésének, valamint – ha az ajánlatkérő azt előírta – a 61.§ (1), illetőleg (2) bekezdésének hatálya alá, illetőleg jogosult ezt igazolni. Az ajánlattevő nyertessége esetén az eredményhirdetést követő nyolc napon belül kell igazolnia, hogy nem tartozik a 60.§ (1) bekezdésének, valamint – ha az ajánlatkérő azt előírta – a 61.§ (1), illetőleg (2) bekezdésének hatálya alá, ha ezt az ajánlatban nem igazolta.”

Ajánlatok benyújtása és felbontása

15. §

(1) Az ajánlatkérő közbeszerzésenként, a közbeszerzés hirdetményében határozza meg az ajánlatok benyújtására vonatkozó szabályokat. A szabályok a következők lehetnek:

a.) Az ajánlatot írásban és zártan, az ajánlati felhívásban megadott címre és közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig,

b.) Az ajánlatot az a.) pontban meghatározottaktól eltérő, egyéb módon kell benyújtani. Ebben az esetben biztosítani kell a következőket:

- az ajánlatok az ajánlattételi határidő lejárta előtt ne kerüljenek felbontásra,

- az ajánlatok az ajánlatkérő érdekkörében ne kerüljenek jogosulatlan felhasználóhoz.

(2) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti egyéb mód kerül meghatározásra, polgármester és a jegyző köteles szabályozni és biztosítani a hivatkozott pontban meghatározott feltételek betartását.

16. §

 (1) Az ajánlatok felbontásakor a Kbt. előírásai szerint kell eljárni.

(2) Az ajánlatok felbontásánál az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá - a közbeszerzéshez támogatás nyújtása esetén – a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, illetőleg személyek lehetnek jelen.

(3) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.

(4) Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről a Közbeszerzési Bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek. Az ajánlatok felbontásánál és a jegyzőkönyv készítésénél a közbeszerzési tanácsadó közreműködik.

(5) A jegyzőkönyv érintetteknek való megküldése a polgármester, illetve utasítása alapján a jegyző feladata.

(6) Amennyiben a közbeszerzési eljárást a két szakaszból álló eljárás szabályai szerint kell lefolytatni, az eljárás részvételi szakaszában a részvételi jelentkezések benyújtására és felbontására a 15. § és a 16. § (1-5) bekezdésben meghatározott szabályokat, valamint a Kbt.-ben foglalt szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

Az ajánlatok elbírálása, szerződéskötés

17. §

 (1) Az ajánlatok elbírálása érdekében a Közbeszerzési Bizottság – a közbeszerzési tanácsadó közreműködésével – írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő részére a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatala céljából.

(2) A Közbeszerzési Bizottság az (1) bekezdésben foglalt feladatai ellátása során

- vizsgálja az ajánlatoknak a felhívásban, egyéb dokumentációban és a jogszabályban előírt feltételeknek való megfelelését,

            - áttekinti, hogy mely ajánlattevők ajánlata érvénytelen,

- ellenőrzi, hogy van-e olyan ajánlattevő, akit/amelyet ki kell zárni az eljárásból.

(3) A Közbeszerzési Bizottság köteles az előre meghatározott bírálati szempontok alapján az érvényes ajánlatokat értékelni, az ajánlatkérő pedig köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzési eljárás megkezdését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.

(4) A Közbeszerzési Bizottság az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, szükség esetén több alkalommal is lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. A hiánypótlás azonban nem eredményezheti az ajánlat elbírálásra kerülő tartalmi elemeinek módosítását.

(5)  A (4) bekezdés szerinti hiánypótlás feltételeiről az ajánlatkérőnek az ajánlati, illetőleg ajánlattételi felhívásban kell rendelkeznie. Az ajánlatkérő a megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről közvetlenül, egyidejűleg, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt. Ajánlatkérő köteles hiánypótlási lehetőséget biztosítani. A hiánypótlás iratok utólagos csatolására, a formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre irányulhat. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha az ajánlattevő nem megfelelő példányszámban nyújtotta be az ajánlatot. Ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányt észlelt.

(6) A Közbeszerzési Bizottság köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlást követően - adott esetben - a benyújtott ajánlati példányok hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eredeti ajánlat tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.

(7) Az ajánlatok elbírálása során a Közbeszerzési Bizottság írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását.

 (8)  Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, a Közbeszerzési Bizottság az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni kell.”

      (9) A közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette – a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie.

(10) Az ajánlattevőnek vagy a közös ajánlattevőknek legalább a közbeszerzés értékének ötven százalékát saját maguk kell, hogy teljesítsék.

     (11) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoznak létre, a közbeszerzési szerződésben elő kell írni, hogy az abban foglalt jogok és kötelezettségek a projekttársaság létrejöttének időpontjától a projekttársaságot illetik meg, illetőleg terhelik. Ebben az esetben az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges szerződést (szerződéseket) megkötni. Az ajánlatkérőként szerződő fél és a projekttársaság közötti szerződésre egyebekben a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályokat – így különösen a szerződések nyilvánosságára, a szerződések kötelező tartalmára és módosítására vonatkozó, továbbá a szerződések teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatban e törvényben vagy más jogszabályban foglalt előírásokat – is alkalmazni kell.

(12) A projekttársaság és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a szerződés teljesítéséért egyetemlegesen felelnek. A projekttársaság csak a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenységet végezhet és szerződéseket köthet, más gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet, valamint nem alakulhat át. A projekttársaságban a nyertes ajánlattevőn (ajánlattevőkön) kívül más nem szerezhet részesedést. A projekttársaság alaptőkéjét és alaptőkén felüli vagyonát – ide nem értve az osztalékot – az alapítók nem vonhatják el.

(13) A nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a projekttársaságot akkor szüntetheti(k) meg, ha

a) a projekttársaság a közbeszerzési szerződésben foglaltakat teljesítette és az ajánlatkérővel az egymás felé fennálló elszámolási kötelezettségeket is teljesítették, vagy

b) a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a közbeszerzési szerződésből, valamint a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében kötött szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket a projekttársaságtól teljes egészében átvállalták.”

18. §

(1)             A képviselő-testület, mint ajánlatkérő a polgármester és a Közbeszerzési Bizottság előterjesztésében megtárgyalja a Bírálóbizottság által elvégzett értékelésről készült dokumentációt – melyre vonatkozóan jogszabály kötelező tartalmi, formai követelményeket írhat elő.

„    (2) Amennyiben a közbeszerzési eljárás eredményes volt, az esetben az ajánlatkérő jogosult és egyben köteles szerződést kötni az eljárás nyertesével az ajánlati / ajánlattételi felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően.

(3) A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés nyilvános, tartalma közérdekű adatnak minősül. A szerződés megkötését követően 5 munkanapon belül köteles az ajánlatkérő a szerződést közzétenni honlapján. A szerződésnek a teljesítéstől számított 5 évig elérhetőnek kell lenni az ajánlatkérő honlapján.”

(4) A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlati felhívásban kell megadni azzal, hogy az nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi és harmincadik - építési beruházás esetében hatvanadik - napnál későbbi időpontban.

(5) Az ajánlatkérő a Kbt. 91. § szerinti szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.

(6) Eredménytelen eljárás esetén az eredménytelen eljárással kapcsolatos feladatok végrehajtásáért a polgármester tartozik felelősséggel.

(7) A Kbt. előírása alapján gondoskodni kell a közbeszerzési eljárás eredményhirdetéséről. A feladatok ellátásáért a polgármester, illetve utasítása alapján a jegyző felelős. (E feladatok ellátásába a közbeszerzési tanácsadó, illetve a Közbeszerzési Bizottság szintén bevonható.)

„(8) Az ajánlatkérő eredménytelennek nyilváníthatja az eljárást, ha egyetlen ajánlatot nyújtottak be, akkor is, ha az ajánlat érvényes. Eredménytelen az eljárás, ha több ajánlatot nyújtottak be, de csak egy érvényes ajánlat van.

(9) Ha a közbeszerzési eljárás azért volt eredménytelen, mert nem nyújtottak be ajánlatot, a megismételt eljárásban az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, feltéve, hogy a beszerzés értéke nem éri el a nemzeti értékhatár 1,5 szeresét.

(10) Ha a közbeszerzési eljárás azért eredménytelen, mert egyik ajánlattevő sem tett az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel megfelelő ajánlatot, az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni az anyagi fedezet összegéről.”

19. §

 (1) Amennyiben a közbeszerzési eljárást a két szakaszból álló eljárás szabályai szerint kell lefolytatni, az eljárás részvételi szakaszában a részvételi jelentkezések elbírálásának előkészítését a Közbeszerzési Bizottság végzi.

(2) A képviselő-testület, mint ajánlatkérő a polgármester és a Közbeszerzési Bizottság előterjesztésében megtárgyalja a Közbeszerzési Bizottság által elvégzett értékelésről készült dokumentációt – melyre vonatkozóan jogszabály kötelező tartalmi, formai követelményeket írhat elő.

(3) Amennyiben a két szakaszból álló közbeszerzési eljárás során a részvételi szakasz eredményes volt, akkor az eredményesen résztvevők számára meg kell küldeni az ajánlattételi felhívást. Az ajánlattételi felhívás megküldéséért közvetlenül a polgármester, utasítása alapján a jegyző felelős.. (A feladat ellátásába a közbeszerzési tanácsadó, illetve a Közbeszerzési Bizottság is bevonható.)

(4) Eredménytelen részvételi eljárás esetén az eredménytelen eljárással kapcsolatos feladatok végrehajtásáért a polgármester tartozik felelősséggel.

(5) A Kbt. előírása alapján gondoskodni kell a közbeszerzési eljárás részvételi szakasza eredményhirdetéséről. A feladatok ellátásáért a polgármester, illetve utasítása alapján a jegyző felelős. (E feladatok ellátásába a közbeszerzési tanácsadó, illetve a Közbeszerzési Bizottság is bevonható.)

 3. Jogorvoslati eljárás

19/A. §

A közbeszerzési eljárással kapcsolatban esetlegesen induló jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő részéről annak képviseletében – eltérő megállapodás hiányában – részt vesz az eljárásba bevont közbeszerzési szakértő.

4. A közbeszerzési eljárás belső ellenőrzése

20. §

(1)               A jegyző, mint a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésért felelős személy az önkormányzat által megbízott belső ellenőr közreműködésével köteles a közbeszerzési eljárások belső ellenőrzéséről és a vizsgálatok tervszerű lefolytatásáról gondoskodni.

(2) A belső ellenőr éves értékelést készít az eredményes közbeszerzések tekintetében a  megvalósított beszerzések teljesítési adatai alapján.

„(3) A közbeszerzési eljárás előkészítéséért, lefolytatásáért és dokumentálási rendjéért a polgármester a felelős.”

II. rész

A helyi önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi köre

21. §

 (1) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben nem áll fenn az a Kbt. 10. § szerinti összeférhetetlenség.

(2)         Amennyiben az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás szakszerű, magas színvonalú lebonyolításának biztosítása érdekében harmadik személyt vagy szervezetet – pl. közbeszerzési tanácsadót – von be az eljárásba, abban az esetben a közreműködést szerződésben kötelesek a felek szabályozni, ahol részletesen ki kell térni a bevonandó személy vagy szervezet feladatainak pontos körülírására, a feladatokért vállalt felelősségére és a felek közötti felelősség-megosztás rendjére.  Az eljárásba így bevont személy közreműködik különösen az ajánlatkérő és a Közbeszerzési Bizottság adott közbeszerzést érintő munkájában, részt vesz a közbeszerzést érintő üléseiken, továbbá szakmai tanácsaival segíti a képviselő-testület, a Közbeszerzési Bizottság, a polgármester és a jegyző közbeszerzésekkel kapcsolatos munkáját.

(3)          Az ajánlatkérő által lefolytatott közbeszerzési eljárásokban közreműködő felelős személyek nevét a jelen szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.

Közbeszerzési Bizottság

22. §

 (1) Az ajánlatkérő – figyelemmel a Kbt. 8. §-ára – gondoskodik az Közbeszerzési Bizottság létrehozásáról.

A képviselő-testület a Bíráló Bizottságba 5 fő állandó tagot választ, melyet szükség esetén – az adott közbeszerzés jellegétől függően, alkalomszerűen - további tagokkal egészíthet ki. Az állandó bizottsági tagok mellé választott tagok lehetnek külső szakértők is.

(2) A Közbeszerzési Bizottság munkájával kapcsolatos ügyviteli munkák ellátását a polgármesteri hivatal ügyviteli feladatait ellátó személyek – a jegyző utasítása alapján – kötelesek segíteni.

23. §

„(1) A költségvetési rendelet elfogadását követően, – a költségvetésben meghatározott beszerzések áttekintése után – legkésőbb tárgyév április 15. napjáig éves közbeszerzési tervet készít az önkormányzat tárgyévi, a közbeszerzés körébe tartozó tervezett beszerzéseiről. A közbeszerzési tervet az önkormányzatnak öt évig meg kell őriznie. A közbeszerzési terv nyilvános.

(2) A közbeszerzési tervet annak elfogadását követő 5 munkanapon belül köteles a polgármester az önkormányzat honlapján közzétenni. Amennyiben a közbeszerzési terv módosításra kerül, a módosítással egységes szerkezetbe foglalt közbeszerzési tervet az önkormányzatnak a módosítás elkészítésétől számított öt munkanapon belül közzé kell tennie honlapján. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie.

(3) A közbeszerzési tervet tartalmazó hirdetmény honlapon történő közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét.

(4) A közbeszerzési tervet tartalmazó hirdetmény elkészítése, illetőleg honlapon történő közzététele előtt az önkormányzat, mint ajánlatkérő indíthat közbeszerzési eljárást, azonban a tervben szerepeltetni kell a tárgyévben már kezdett, illetőleg lefolytatott közbeszerzési eljárásokat is. Az önkormányzat a Közbeszerzések Tanácsa vagy az illetékes ellenőrző szervek kérésére köteles a közbeszerzési tervet megküldeni.”

24. §

„A Közbeszerzési állandó tagjainak névsorát és munkakörét a 2. számú melléklet tartalmazza. A melléklet évenkénti felülvizsgálatáért a polgármester tartozik felelősséggel.”

25. §

„A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében a közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos közbeszerzési tanácsadót (Kbt. 11. §) köteles bevonni, figyelembe véve a Kbt. 10. § (1-3) bekezdése szerinti követelményeket. Az ajánlatkérő a hivatalos közbeszerzési tanácsadót a felhívás és a dokumentáció elkészítésébe köteles bevonni.”

Jegyző

26. §

(1) A jegyző a közbeszerzési eljárás során e szabályzatban meghatározott feladatok ellátására köteles.

(2) A jegyző feladata, hogy segítse a Közbeszerzési Bizottság tagjainak munkáját.

(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testület, illetve a Közbeszerzési Bizottság részére, ha a közbeszerzést érintő döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(4) A jegyző köteles évente szakmai értékelést készíteni a külső közbeszerzési szakértő tevékenységéről.

Polgármester

27. §

 (1) A polgármester képviseli a képviselő-testületet a közbeszerzési eljárás során.

(2) A polgármester közbeszerzési eljárás során ellátandó fontosabb feladatait e szabályzat az egyes eljárási szakaszoknál rögzíti.

III. rész

Dokumentálás

28. §

 (1) Az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárást írásban köteles dokumentálni. A dokumentálásnak ki kell terjednie az előkészítéstől a szerződés teljesítéséig valamennyi okiratra, illetőleg a közbeszerzési értesítőben közzétett hirdetmények nyilvántartására.

(2) A dokumentálásra vonatkozóan a Kbt. 7. § (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni.

(3) A beérkező dokumentumokat az iratkezelési szabályzatban foglaltak szerint iktatni kell.

29. §

(1) A polgármester felelős azért, hogy az egyes közbeszerzési fajták, illetve eljárástípusok Kbt.-ben meghatározott dokumentációja a törvényben, illetve más jogszabályban előírt követelmények szerint készüljön el. A dokumentáció elkészítésében a közbeszerzési tanácsadó közreműködik.

(2) A jegyzőt terheli felelősség azért, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett iratokat a közbeszerzési eljárás lezárulásától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított 5 évig megőrizze. (Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indul, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább 5 évig meg kell őrizni.)

„(3) A közbeszerzési eljárások során hozott döntésekért a képviselő-testület a felelős.”

Záró rendelkezés

30. §

 E szabályzatot Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete 37/2006.(I.31.) Kt. számú határozatával jóváhagyta.

Ercsi, 2006.01.31.

Szabó Tamás                                                              Dr. Feik Csaba

            polgármester                                                                      jegyző

„I. sz. melléklet

Közbeszerzési értékhatárok 2009.04.01. napjától 2009.12.31. napjáig

Közösségi értékhatárok a Kbt. IV. fejezete alkalmazásában (klasszikus ajánlatkérők):

Árubeszerzés esetében: 53.012.225.- Ft

Szolgáltatás megrendelése esetén: 53.012.225.- Ft

Építési beruházás és építési koncesszió esetében: 1.325.305.627.- Ft

Nemzeti értékhatárok az egyszerű közbeszerzési eljárásokra a Kbt. VI. fejezete alkalmazásában (klasszikus ajánlatkérők):

Árubeszerzés esetében: 8 millió Ft

Szolgáltatás megrendelése esetén: 8 millió Ft

Építési beruházás esetében: 15 millió Ft

Építési koncesszió esetében: 100 millió Ft

Szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió Ft

II. sz. melléklet

A Közbeszerzési Bizottság tagjai

Kaszap Ferenc elnök

Agárdi László tag

Balázs Ferenc tag

Ifj. Turi Tamás tag

Magyarné Balogh Márta tag

A Közbeszerzési Bizottság tagjainak feladatköre

Kaszap Ferenc                                    elnöki teendők ellátása, a Bizottság képviselete, javaslattétel közbeszerzési kiírásokra és azok tartalmára,  a bizottsági előterjesztések képviselő-testület elé terjesztése

Agárdi László                                      javaslattétel közbeszerzési kiírásokra és azok tartalmára, a közbeszerzési eljárások ajánlattételi dokumentációjának műszaki szempontú véleményezése

Balázs Ferenc                                      javaslattétel közbeszerzési kiírásokra és azok tartalmára,

a közbeszerzési eljárások ajánlattételi dokumentációjának műszaki szempontú véleményezése

Ifj. Turi Tamás                                     javaslattétel közbeszerzési kiírásokra és azok tartalmára,

a közbeszerzési eljárások ajánlattételi dokumentációjának műszaki szempontú véleményezése

Magyarné Balogh Márta                      javaslattétel közbeszerzési kiírásokra és azok tartalmára,

a közbeszerzési eljárások ajánlattételi dokumentációjának környezetvédelmi és pénzügyi szempontú véleményezése”